FC Bayern München SKAT kártya

FC Bayern München SKAT kártya

A skat kártyajátékot 3 játékos játssza 32 kártyalappal. Kezdéskor minden játékos 10 lapot kap és a maradék 2 kártyalapot fedetten, az asztalra helyezik. Ezt nevezik skat-nak (talonnak).

A játék első részében kerül sor a licitálásra. A licitálás által derül ki, hogy ki fog egyedül játszani a másik, két játékos ellen. Egy online-skat parti egyetlen játszmából áll. A játékszabályok a Német Skategyesület skatszabályaihoz igazodnak.

A skatnál 2 választható játékszabály áll rendelkezésre: a verseny- vagy a párbaj-szabály.

A párbaj-szabályon alapuló skat játéknál a 3. játékos a számítógép. A gépjátékos mindig a 2. ellenfél szerepét veszi át. A pontok kiszámításánál a számítógépjátékos nincs figyelembe véve.

Ha a verseny-szabály mellett dönt, 2 valós ellenfél ellen játszik.

A skat kártyajátékot legalább 3 játékos játszhatja. Az online-skat játékunkban a 3. játékos szerepét a számítógép veszi át.

Minden játékkör kezdetén licitálásra kerül sor. A licitálás által derül ki, hogy ki fog egyedül játszani a másik két játékos ellen (bővebben a játék első fázisáról l. lentebb).

A játék célja, minél ügyesebben taktikázva az egyedül játszó játékos szerepét átvenni. Ha ez sikerült, akkor az egyedül játszó játékosnak minél több ütést és pontot kell elérnie (kivéve ha egy nullás játékról van szó). Az ellenfelek természetesen megpróbálják a játékos terveit áthúzni. A parti nyertese vagy az egyedül játszó játékos, vagy az ellenfél páros.

Játékkártyák

A skat 32 darab 4 színsoros kártyalappal játszható. Minden kártya egy meghatározottpontértékkel (szem) rendelkezik és minden színhez egy bizonyos rang van hozzárendelve. A 32 kártyalap összesen 120 pontértéket eredményez. A pontértékek a következőek:

A színek rangsora a következő:

A kártyák rangsora

A skat legmagasabb kártyalapjai a bubik a következő színsorrendben: treff, pikk, kőr, káró. Szín-játszmánál az egyik kártyaszín mindig aduszín és így, itt 11 adukártyalap van játékban (4 bubi és 7 színkártya). Ha pl. kőr az adu, az aduk sorrendje így fest: treff bubi – pikk bubi– kőr bubi – káró bubi – kőr ász – kőr 10es – kőr király – kőr dáma – kőr 9es – kőr 8as – kőr 7es.

Grand-játszmánál csak a 4 bubi számít adunak a fent említett színsorrendben.

Nullás-játszmánál nincs adu, a bubik "normális" színkártyáknak számítanak és a kártyasorrendben a dáma és a 10es közé vannak besorolva. A nullás-játszma rangsora tehát a következő: ász – király – dáma – bubi – 10 – 9 – 8 – 7.

Csúcsok

Csúcsoknak nevezzük azokat az adukat, melyek a treff bubitól kezdve folyamatos sorrendben következnek. Ha a kézben lévő kártyalapok 4 bubit plusz az adu ászt tartalmazzák, az  pl. 5 csúcsnak számít. A csúcsok száma pusztán az egyedül játszó játékosnak fontos, aki miután felvette a skatot kideríti, hogy hány csúccsal fog játszani. A fentebbi példánkban tehát 5 csúccsal játszik. De éppúgy játszhat csúcsok nélküli játszmát is. Ehhez a skatlap és lapjai alapján a játékos kiszámítja, hogy mennyi csúcs, illetve mennyi nem, áll rendelkezésre. Ha a skatlap pl. nem tartalmaz sem treff bubit sem pikk bubit, akkor 2 csúcs nélküli játszma játszandó.

Egy szín-játszmában 11 csúcs van (négy bubi és 7 adu színkártya). A játék a 11 csúccsal vagy csúcs nélkül játszható.

Grand-játszmák legfeljebb 4 csúccsal vagy csúcs nélkül játszhatóak.

A nullás-játékokban nincsenek csúcsok.

A játék kezdete

Minden játékos 10 kártyát kap. 2 megfordított kártya kerül az asztalra, ezek képezvén a skatot. Az első kártyalapot kézhezkapó játékos a hívó és egy zöld zászló jelzi. Tőle balra a középjátékosül, míg a harmadik játékos a hátsójátékos.

A hívó játékos elsőként fogadhatja ellenfelei licitjeit és a licitálás eredményétől függetlenül ő játssza ki mindig az első lapot.

Licitálás

A játék első részében kerül sor a licitálásra, melynek során kiderül, hogy melyik játékos fog egyedül játszani. A licitálás mindig 2 játékos között zajlik.

A hívónak először a középjátékos közli bemondását. Például: „passz“-t vagy „18“-at (lehető legalacsonyabb bemondás) mond be. A hívó „passz“-al vagy „igen“-nel válaszol, tehát tartja az értéket. A középjátékos „20“-t mondhat be, majd „22“-t stb. Tehát rálicitál nagyobb értékű játékok bemondásával mindaddig, míg a hívó passzol vagy ő saját maga nem akar tovább licitálni és „passz“-t mond. Amint valamelyik játékos a kettő közül passzolt, belép a licitbe a hátsójátékos nagyobb értékű játékot bemondva, vagy ő is passzolhat. Ha sem a középjátékos sem a hátsójátékos nem mond be pontértéket, a hívó vagy a játékkör megszakítása mellett, vagy a licitálás folytatása mellett dönthet. Ha tovább licitál, 18-at vagy nagyobbat kell bemondania.

A licitálás alsó határértéke a 18. Tovább licitálható 20-al, 22-vel, 23-al, 24-el, 27-el stb. Licitértékek csak akkor érvényesek, ha egyben játszmaértékek is. Aki megnyeri a licitet, az a játékos fog egyedül játszani és egy játékot kell bemondania.

El nem ért bemondás

Általában akkor beszélünk egy el nem ért bemondásos játszmáról, amikor az egyedül játszó játékos egy olyan játszmaértéket szabott meg, amelyet nem tudott elérni. Ebben az esetben, azt a játszmát az egyedül játszó játékos elvesztette.

El nem ért bemondásos játszmának számít az a játék is, amikor handjátszmánál az egyedül játszó játékos nem éri el bemondott vagy tartott licitértéket, mivel a skatban még egy fontos adu maradt. Játszmája akkor is elvesztettnek számít, ha ütéseiben több mint 60 pontértéket ért el.

Bemondás

Bemondásnál különbséget teszünk skatjátszmák (skatjátszma = I osztályú) és skat nélküli (handjátszmák = II osztályú) játékok között. Skatjátszmánál az egyedül játszó játékos felveszi a skatot és kitesz fedve, 2 tetszőleges kártyalapot, majd bemondja játékát. Handjátszmánál a skat felvétele nélkül történnek a bemondások és folyik le a játék. Habár ez megnehezíti a játékot, mégis a bemondó játékos egy nagyobb játékértéket érhet el.

TIPP: Az ütések kiszámításánál a fedett kártyák pontértéke az egyedül játszó játékosnak lesz felszámítva.

Az alábbi játékformák mind a skat-, mind a handjátszmáknál bemondhatóak:

Szín-játszma: ez a leggyakoribb skat játékforma. A játékban 11 adu van, a 4 bubi plusz a bemondott aduszín többi kártyalapja.

Grand-játszma: a szín-játszmával ellentétben, itt csak 4 adu van éspedig a 4 bubi.

Nullás játszma: a már leírt játékformáktól eltérően, ebben a játszmában nem szabad ütést vinni. Itt nem létezik nyerési fokozat, hanem állandó játékértékek vannak érvényben. A kártyák rangsora itt a következő  - ász, király, dáma, bubi, 10, 9, 8, 7 - és adu nélkül folyik a játék. Anullouvert ill. null ouvert-hand formáknál az egyedül játszó játékosnak a tíz saját kártyáját nyitottan kell letennie még mielőtt a hívó kijátszaná az 1. lapját.

Játszma

Miután az egyedül játszó játékos bemondta játékát, a hívó játékos kijátszik egy lapot. Óramutató irányának megfelelően a többi játékos is letesz 1 lapot. Ha egy színkártya lett kijátszva, a játékosoknak színre színt kell letenniük és nem adut. Ezért a játékostársak lehetőségük szerint a kijátszott színre kell kártyát adniuk. Ha mégis adu lesz kijátszva, akkor adukényszer lép érvénybe. Aki elvitte az ütést, az a játékos játszik ki következőként egy lapot.

Ütés

Ütéshez minden játékosnak le kell tennie az asztalra egy lapot. Általában a legmagasabb kártya viszi az ütést. Az adukártyák mindig magasabb értékűek, mint a normális színkártyák. Adukártyáknál a legmagasabb adu viszi az ütést. Ha egy játékos színkártyát játszik ki és ezt nem ütötték felül, viszi az ütést még akkor is, ha az egyik játékos adut játszik ki, viszont játékostársai csak színkártyát tesznek.

A játékkörnek vége, amikor minden játékos mind a 10 kártyáját kijátszotta.

A játékformák játszma- és alapértékei

Nullás-játszmák: az egyedül játszó játékos csak akkor kap pontot, ha nem vitt egy ütést sem. A nullás-játszmánál a következő, állandó játékértékek érvényesek:

Szín- vagy grand-játszmák: egy bemondott szín- vagy grand- játék megnyeréséhez legalább 61 pont szükséges. Az egyedül játszó játékosnak minden ütést vinnie kell. Az alábbi alapértékekérvényesek:

Skat- és handjátszmák nyerési fokozatai

A skatjátszmáknál (I osztályú) 3, míg a handjátszmáknál (II osztályú) 7 nyerési fokozat van:

Kiegészítések a nyerési fokozatokhoz:

Ha az egyedül játszó játékos egy olyan nyerési fokozatot mond be, amit nem ér el, elveszti a bemondott nyerési fokozatot. Amennyiben mégis sikerül neki egy magasabb nyerési fokozatban nyerni, akkor a magasabb pontérték számít. Ha az egyedül játszó játékos veszít a bemondott nyerési fokozatnál, a veszteség egyszerűen lesz értékelve.

A 7. nyerési fokozat nyitott játéka csak a nyitott szín- vagy grand- játszmáknál, szabadon választhatóan játszható. Szín- vagy grand- játszmák mindig a schwarz bemondva (6 fokozat) játéktól érvényesek.

A játszma értékének kiszámítása

Az alábbi paraméterek figyelembevételével számítjuk ki egy játékkör játszmáinak összértékét:

• osztály
• egy játszma alapértéke és játékformája
• nyerési fokozatok
• az egyedül játszó játékos lapjai közt található csúcslapok száma ill. a hiányzó csúcsok száma